Uram!
Mindenhatóságod csodáin naponta álmélkodom. Kérdések és kétségek szorításában csak Tőled várom a segítséget. Adj nekem megoldást Uram, hogy dicsőíthessem nevedet egész életemmel!
Ámen.

MOST

Most minden út
Tebenned összefut.
Most minden cél
Tebenned összeér.
Az egész világ körötted forog,
s Te a nagy mindenséget
vezérlő erővel igazgatod.
Igazgass engem is!
Hadd legyek egy parányi csillagod,
melynek fényét észre se venni,
de melynek fénye Tefeléd ragyog.
Igazgass engem is!
Arra megyek, amerre akarod.
Hadd legyek egy parányi csillagod.
És hogyha jő az est,
ha feketére fest
mindent az éjszaka,
hadd legyek én is
az éjnek világító csillaga.
És sok ezredmagammal
Teremtsek ragyogást…
Terólad ragyogást.

Uram, ki a világot
vezérlő erővel igazgatod,
igazgass engem is!
Hadd legyek egy parányi csillagod!

Túrmezei Erzsébet

Köszönjük szépen a történetet drága Zsuzsikám.
Szeretettel Üdv Erzsike

Kedves Testvéreim az Úrban, örvendek,hogy ti is hasznosnak
találjátok a cikkben olvasottakat. Minden időben de főleg egy bizonyos
kor után jobban oda kell figyeljünk az egészségünkre.
A szemünkre is, jó ha több gondot forditunk ,mert sajnos az internetezés nem használ neki :-)
Áldott estét jó éjszakát kivánok Mindannyiunknak.
Szeretettel Erzsike

AZ ENYÉM

Hogyha vesztes a harc, az enyém.
Ha nem megy a munka,
ha nincs eredmény,
ha hiába küzdök,
ha mégsincs remény:
munka és kudarc az enyém.

Ha sötét az út,
homályos, tekergő,
elfödi a célt
ősrengeteg erdő,
hogyha egyre lejt,
alább meg alább,
felfele akar,
s lejjebb jut a láb:
tudom, az az út az enyém.

Ha terhek terhelnek,
bilincsek kötöznek,
ha jártomban titkos
kötelék kötöz meg…
érzem a nyomását,
viselem az átkát,…
nem mások kötözték!
Ismerem szövőjét,
ismerem kovácsát!
Teher és bilincs az enyém.

De ha bajok múlnak,
sebek begyógyulnak,
terhek semmisülnek,
bilincsek lehullnak…
ha könnyű a lelkem:
boldog, szabad szárnnyal
mindig magasabbra
ha dalolva szárnyal:
szabadulás, ének az Övé.

Ha cél felé tart
az út egyre előre…
hogyha mindenre rajt’,
sebző gyöngyre, kőre,
már a cél fénye hull,
el nem takarja semmi…
megállni sem enged,
ernyedten pihenni:
bizony az az út az Övé.

Ha áldott a munka,
ha élet kíséri,
ha lelkem a lelkek
mélységét eléri,
szemek felragyognak,
bús, szomorú arcok…
ha diadalmasak,
dicsőek a harcok:
az áldott munka
s a diadalmas harc az Övé.

Az enyém gyáva, gyönge,
az Ő lelke hatalmas.
Az enyém vesztes, terhes,
az Övé diadalmas.
Az enyém bűnös, átkos,
az Övé szent és áldott.
Bizony az Isten lelke
győzi meg a világot!
Legyen az Övé minden,
soha semmi az enyém:
a munka, út és élet!
Legyek én üres edény
és áradjon belém
és töltsön be az Övé,
az erős, győztes Lélek!
/Túrmezei Erzsébet/

Drága Irénke köszönöm szépen a bejegyzésedet,a fenti vers jutott
róla eszembe . Fogadd szeretettel.
További szép napot kivánok,szeretettel Erzsike

"..Az élet törékeny, gyakran úgy vagyunk, mint a tanítványok: félünk, és kevés a hitünk. De tudhatjuk, hogy Jézus Krisztus ezekben az időszakokban különösen közel van hozzánk, közelebb, mint gondolnánk..."

Hála érte, a szerető gondoskodásáért erőt adó és utat mutató jóságáért !

Köszönöm Erzsike , szeretettel Zsuzsa

“Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”
(XIV. Dalai Láma).

Reményik Sándor:

NE ITÉLJ!

Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy minél halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,

De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.

Köszönöm a ,,csendes perceket" Erzsike. További áldásos ,szép estét!

Bölcs gondolatok, érdemes megfontolni őket.
Köszönet Zsuzsinak, hogy megosztotta velünk.