A VÉRSZERZŐDÉS

(Anonymus krónikája nyomán)

 Az Úr megszületésének 819. esztendejében Ügyek, aki Mágóg király nemzetségéből származott, és Szittyaország nemes vezére volt, felségül vette Önedbelia vezér Emes nevű lányát. Ettől fia született, akit Álmosnak neveztek el.

Álmos csodálatos esemény miatt kapta a nevét: amikor anyja a gyermekét várta, álmában egy turulmadarat látott, amely mintegy rászállva megtermékenyítette. És úgy tűnt neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, de nem a saját földjükön sokasodnak el.

A zsákos emberek 

Sándor, József, Benedek, 

ők a zsákos emberek. 

Vajon mi van zsákjukban, 

s bízhatunk e hármukban? 

Sándor, József, Benedek, 

zsákban hoznak meleget. 

Ám ha száját nem jól kötik, 

a meleg biz` mind kiszökik! 

Szegény Sándor, bár cipelte, 

neve napján hideg lelte! 

Egér mászta meg tán zsákját, 

s elrágta a zsákja száját? 

József sem járt szerencsével, 

hidegfront jött heves széllel. 

Korán reggel fagyott nagyot, 

az ő zsákja léket kapott? 

Benedeknek zsákja lapos, 

holnap után semmit se hoz! 

Rosszul kötötte be száját, 

s elhagyta a meleg zsákját. 

Én bizony ezt másra hagyom, 

mert Albert napja ősszel vagyon! 

Nem hozhatok jó meleget, 

pedig napozni szeretek... 

Emőke, Gábor, Irénke, 

hoznátok meleget végre? 

Emánuel, válts meg minket, 

s te Gedeon, hozd e kincset! 

Ne érjen már ilyen szégyen, 

hogy meleghozó Hugó légyen! 

Ha más hát nem, Árpád apánk, 

zsákban hozd a meleget ránk! 

Szuhanics Albert 

Késik a tavasz 

Tavasszal a három barát: 

Sándor, József, Benedek - 

telipakolt három zsákot, 

s cipelte a meleget… 

Minden évben így volt eddig, 

de most – lássatok csodát – 

szőrén – szálán felszívódott 

ez a három jó barát. 

Sem a Sándor, sem a József, 

s ugyanígy a Benedek - 

nem hozott az idén semmit… 

de főként nem meleget. 

Fogunk vacog, ázunk, fázunk, 

didereg a sok madár… 

minden felnőtt, minden gyerek 

három teli zsákra vár. 

Nézegetem a naptárat: 

Sándor, József, Benedek… 

elmúlt már a névnapotok, 

itt lenne a helyetek. 

Mentovics Éva 

A hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldötte Sándorral a meleget a földre.

 Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus: "Menjünk át a túlsó partra."  Miután tehát elbocsátották a sokaságot, magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a nyomában.  Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni.  Ő pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt.

Mi is a dolgom ezen a világon? 

Mi hajt, mi kerget át az életen? 

A választ erre, tudom, megtalálom, 

s eloszlik bennem minden félelem. 

Szeretet lángja itt él a szívemben. 

Melegét érzi mindaz, ki erre jár. 

Megerősítést lelek a hitemben, 

hogy jó az ember, s az élet sem sivár! 

Csak vakságunktól kéne szabadulnunk, 

mit dühünk, haragunk táplál szüntelen. 

Az egyszerűt, a csodát kéne látnunk, 

s szívünkbe zárni, hogy velünk legyen. 

Átélni újra múltunk szép emlékét, 

kívánni azt, hogy újra, úgy legyen! 

Dédelgetni a boldogság tiszta képét, 

- felfelé menni mindig a hegyen! 

Ahogy a Nap ott fenn ragyog az égen, 

ha kél, ha fekszik, épp oly messze van. 

Szeretettel tekint a nagy világra, 

és járja útját, sohase nyugtalan. 

A Napnak fénye szívünkben parázslik, 

a szeretet lángja fáklyaként lobog. 

Ne tartsd magadban, érezze a másik, 

ebben a fényben lehetünk boldogok! 

Aranyosi Ervin 

Önzetlen szeretet 

Tudod-e mit jelent, Önzetlen szeretni? 

Mindenkinek adni, sohasem elvenni! 

Szeretetet szórni az egész világra, 

a szíved mélyéről, viszonzást nem várva! 

Ápolni a lelkét, a rászorulónak, 

Biztatni, hogy szép lesz, ha eljön a holnap. 

Szeretet vizével öntözni a lelket, 

érezze az ízét meg, akit szeretetnek. 

Ahogy átmelegszik szívedtől a szíve, 

ő is tovább adja, tovább közvetítve. 

S ne hidd azt hogy elfogy, forrása végtelen, 

ha kell végig kísér, az egész életen. 

Aranyosi Ervin 

 Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem. 

 Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. 

 Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. 

 Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. 

 Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. 

 Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni. 

 Hova menjek lelked elől?

PETŐFI SÁNDOR  -Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt

1848 januárjában elindult a forradalmak sora Európában, először az olaszoknál, majd februárban Párizsban, s az események gyors egymásutánban peregtek.

A pesti ifjúság ama mozgalmában, mely a pozsonyi országgyűlés tanácskozásainak, a párizsi februári forradalomnak és a bécsi forradalomnak hatása alatt egyre jobban erősödött, Petőfinek vezérszerepe volt. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek az ő költészete is egyengette útját, az ifjúság bálványozta és vérmérsékleténél fogva is forradalmi természet volt.

„Jöjjetek utánam, és emberhalászokká teszlek benneteket.” (Márk 1:17)

Ha azt hiszed, nem vagy alkalmas arra, hogy Isten használjon, kezd el változtatni gondolkodásmódodon! Amikor Illés elhívta Elizeust, az éppen szántott.

Amikor Jézus elhívta Pétert, az éppen halászott.

Ahhoz, hogy Istent kövesse, Elizeusnak ott kellett hagynia a földművelést, Péternek pedig a halászatot.

Biztosan el tudod képzelni, ahogy Péter felesége ezt kérdezte: „És akkor most miből fogjuk fizetni a számlákat?” Istent követni olyan, mintha el kellene indulni a szakadék felett egy papír zsebkendőre lépve – amiről aztán felfedezed, hogy szilárd szikla van alatta.

 Amikor Salamon sikeresen elkészítette az Úr házát, a királyi palotát és mindazt, amit elkészíttetni szándékozott Salamon az Úr házában és a maga palotájában,  akkor megjelent az Úr Salamonnak éjjel, és ezt mondta neki: Meghallgattam imádságodat, és kiválasztottam magamnak ezt a helyet az áldozat házául.  Ha majd bezárom az eget, és nem lesz eső, vagy parancsolok a sáskáknak, hogy leegyék a földet, vagy ha dögvészt bocsátok népemre,  de megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.

Egy igencsak fiatal felhőcske (de hát mindenki nagyon jól tudja, hogy a felhők élete rövid és mozgalmas) először nyargalászott fenn a magasban, néhány igen nagyra dagadt és bizarr felhő társaságában.

Midőn a nagy Szahara sivatag fölött haladtak, társai, akik már tapasztaltabbak voltak, egyre biztatták:

 - Szaladj csak, szaladj! Ha megállsz, elvesztél.

A felhőcske azonban nagyon kíváncsi volt, mint a fiatalok általában, és lesiklott a vágtató bivalycsordához hasonló gomolygó felhők alá.