Max Lucado mesélt egy történetet egy asszonyról, akinek volt egy Chippie nevű papagája. A nő nagyon szerette Chippie-t, mert olyan vidám kis énekesmadár volt. Chippie állandó csiripelése valahogy felvidította az egész napját.

Egyik nap az asszony Chippie ketrecének az alját tisztította a porszívóval, amikor csengett a telefon. A kagylóért nyúlt, de a porszívó fejét nem vette ki a ketrecből, ami nagy hiba volt, mert a porszívófej hirtelen szegény kis Chippie felé irányult, és be is szippantotta.

A KORONA ÉS A KARD

– A Képes Krónika nyomán –

Erőskezű, éles eszű uralkodó volt András király, de amikor a betegség gyötörni kezdte, mindenütt ellenséget szimatolt, még a rokonaiban sem bízott. Különösen attól tartott, hogy halála után Béla herceg foglalja el a trónszéket, pedig ő fiát, Salamont koronáztatta királlyá. Az udvari besúgók, akiket napjainkban oly sokra becsülnek, csak növelték a király gyanakvását.

 Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus. 

 Az ÚR házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. 

 Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, 

 és hirdetik: Igaz az ÚR, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!

Zsolt 92,13-16

ÖRÖKZÖLD ÉLET

Az igazak öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, és hirdetik: Igaz az Úr!

 ZOTMUND

– A Képes Krónika nyomán –

A következő évben a német császár ismét hadat kiáltott, és nagy sereggel ostrom alá vette Pozsony várát. Nyolc hétig körülzárva tartotta a várat, keményen ostromolta sokféle hadigéppel, de hiába, nem bírta elfoglalni. Ekkor hajóhadat indított a magyarok ellen: Pozsonyt a Duna felől is megtámadta. De a magyarok a hajóhadtól se ijedtek meg. Kiküldtek egy Zotmund nevű közvitézt, aki kitűnő búvár volt, hogy a császár hajóit elsüllyessze.

A szeretet lényegében maga a

keresztyénség. Azt érezni az ellenség iránt, amit más érez a barátai iránt; esőként és napsugárként hullani mind igazakra, mind hamisakra; szolgálni azoknak, akik ellenszenvesek és visszataszítóak, ahogyan mások szolgálnak a vonzóknak és a szeretetre méltóknak.

Mindig ugyanaz maradni, nem kiszolgáltatva hangulatnak, szeszélynek vagy hóbortnak; kitartóan szenvedni, nem felróni a gonoszt, együtt örülni az igazsággal; hordozni, hinni, remélni és eltűrni mindent, soha meg nem fáradni: ez a szeretet, és az ilyen szeretet a Szent Szellem munkája.

Óbuda történelme  

Szikambria (Sicambre, Sicamber, Syccamber, Skambria, Skanboria) Aquincum romjaihoz kapcsolódó mondai város.

     Magyarország egyik legõsibb és legjelentõsebb területe Óbuda. Régészeti leletek bizonyítják, hogy 15 ezer évvel ezelõtt megjelent már itt a Homo sapiens. A római kort illír, kelta kultúrák emlékei elõzik meg, majd a Római Birodalom bukása után szláv népek telepedtek le a vidéken. A honfoglaló magyarok itt keltek át a Dunán és birtokba vették a gazdag vidéket.

Jézus szavai: "Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.  Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.  A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja."  "Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot.

 Halld hát Izráel népe! Az Örökkévaló a mi Istenünk. Az Örökkévaló az egyetlen Isten.

(5 Mózes 6.4)

Az Ószövetségben, az izraeliták gyakran mondogatták: „Az Úr, a mi Istenünk, az egyetlen Isten”. Sokszor eltűnődtem, vajon miért tartották ezt olyan fontosnak.

Azután, eszembe jutott, hogy a pogányok becsapottságukban azt hitték, hogy minden dolognak megvan a maga istene. El tudjátok képzelni, milyen bonyolult lehetett az élet?

Jézus ekkor példázatokban kezdett szólni hozzájuk: "Egy ember szőlőt ültetett, körülkerítette, borsajtót ásott, és őrtornyot épített. Azután bérbe adta munkásoknak, és idegenbe távozott.  Majd amikor eljött az ideje, elküldött a munkásokhoz egy szolgát, hogy megkapja a részét a szőlő terméséből.  De azok megfogták a szolgát, megverték, és elküldték üres kézzel.